A kiválasztott eljött.

Milliók várták, és szavaztak rá, vagy valami hasonlóra, amit elképzeltek az "egyszeri nagyarányú csökkentés" varázsige hatására.

Fülkében született, egy forradalmi napon Új Korunk Messiása az Egykulcs. Rajta egy kevesek által olvasott apró felirattal:

 

"Egy kulcs mind felett.

Egy kulcs kegyetlen.

Egy a sötétbe zár,

bilincs az Egyetlen"

 

Jelentését alig értették. Sokáig tartotta magát a hit, hogy ez csak az elmúlt nyolc évre való utalás, esetleg fordítási hiba. Elvégre az Egy hivatott elhozni a gazdagságot, a felvirágzást. A kulcs megvan, lesz hozzá ajtó is, amely a boldogságba vezet.

Aztán elkezdtek gyülekezni a felhők a déli tengerek felől, és az Egykulcs egyre több fájdalmat okozott hordozóinak.

A messze-földön rettegett mágus azt javasolta, hogy semmisítsék meg, mert csak romlást hoz az országra. (1) De a félelem, hogy a mágus intelmei igazzá válnak, csak nagyobb elszántságot jelentett, hogy meg kell védeni a "Dhágaság"-ot. Ha kell, a törvény erejével az idők végezetéig! (2)

Végül egy apró hobbitnak zseniális ötlete támadt. Csináljanak "átmeneti jellegű hozzájárulást" az Egykulcs mellé, amíg az bárkinek fájdalmat okozna. Ettől kicsit úgy néz ki, mintha nem is ő lenne az Egykulcs, de ez nem baj, mert a mágus úgyis a tömlöcben fog megrohadni, mert egyszer azt mondta, hogy izé, mit is ...? Mindegy, valami rosszat, nyilván.

 

És boldogan élnek, amíg van elég szavazójuk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(1) "Gyurcsány (...) már meg is előlegezi a kormányzati kommunikációt: „amikor a súlyos nemzetközi helyzetben a hazának segítségre van szüksége, akkor fizessenek a gazdagok!”  (2011. augusztus 26.)

 

(2) "A hamarosan beterjesztendő sarkalatos stabilitási törvény részeként az egykulcsos adó kérdése valószínűleg kétharmados törvény lesz majd" (Orbán, 2011. szeptember 19.)