8. Elkoszorúzás

Címkék: jobbik

2011.02.27. 13:54

- Jó napot, uram, igen, maga a fekete kalapban, idevalósinak tetszik lenni?
- Persze, srácok, nekem már a nagyapám is karcagi volt. Volt egy vegyesboltja a főtér...
- Elnézést, de sietnénk. Tudna nekünk segíteni egy kis útbaigazítással? A második világháborús mártírok emlékművét keressük.
- Ó, ezért a koszorú! Tényleg most volt az évforduló... szörnyű idők voltak. Az én édesapámat már negyvenhárom januárjában...
- Tényleg sietnénk, tudja, már körbejártuk a fél várost és rémes lenne, ha saját rendezvényünket lekésnénk. Tudja, koszorúzás.
- Igen. Szép koszorú, de félek, hogy átvertek titeket, fiúk, a trikolórból lespórolták a zöldet. Én a helyetekben alkudtam volna egy kis árengedményt. Hatvanháromban is, amikor...
- Bocsánat, de az emlékmű, a világháborús hősöknek, sürgős lenne!
- Jól van, szóval itt elmentek arra, ott a zebránál balra, háromszáz méter után lesz egy park, azon átvágni, aztán már ott is vagytok.
- Köszönjük szépen az útbaigazítást, bátyám, el nem tudja képzelni mit bolyongtunk már itt, majdnem megkoszorúztuk a negyvenötös kilométerkövet... Rajtunk röhögött volna a sajtó! Viszlát, Szebb Jövőt!
- Salom, gyermekeim!

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://emiksz.blog.hu/api/trackback/id/tr262694754

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása