Tegnap igazán felpörögtek az események a Parlamentben. Az Alkotmányhoz 812 benyújtott módosító indítványról szavaztak, és ebből 811-et el is fogadtak a képviselők. Az egyetlen elutasított javaslat a Jobbiktól érkezett, ezt név és anyja neve szerinti szavazáson egyhangúlag ellenezték a kormánypártiak.

A módosításoknak köszönhetően alig lehet ráismerni a szövegre. Egyesek szerint nem is hasonlít egy Alkotmányra.

 

Néhány sokat vitatott passzus kikerült. Nem fogják vármegyének nevezni a megyéket, és a városok sem lesznek szabad királyi mezővárosok. A Kúria viszont változatlanul marad, és a "Tekintetes Főméltósága" megszólítás is jár a Főispánoknak. A zászló mégis címer nélkül marad, emiatt már tüntetést szervez a Hajrámagyarország Varroda Bt. mindkét tagja. Használható viszont az országot jelölő árpádsávos történelmi Magyarország autómatrica, de csak Szuzuki, Opel és Audi márkák esetében.

 

Marad a főváros is Budapest, de a XIII. kerület kivételével. A hivatalos nyelv továbbra is a magyar, de megengedett a kettős mássalhangzók elhagyása, és használható a rovásírás is.

 

Bekerült az alaptörvénybe a forint, mint fizetőeszköz, és rögtön rögzítették is az árfolyamát, miszerint az a svájci frank egy száznyolcvanad része. Ez felvet némi problémát, mert így a világ mintegy 150 millió devizatőzsdei résztvevője alkotmánysértőnek minősül, ha 203 forint alatt nem adják a frankot. Márpedig nem adják a rohadékok.

 

Kivették a sokat vitatott plusz szavazati jogot, melyet a gyermekes szülőknek járt volna. Egyelőre azonban keresik a szövegben a további utalásokat erre, mert páran úgy emlékeznek, hogy ezt öt-hat helyre is beírták, és most csak egy helyen törölték.

 

Nagy hangsúllyal került be a természeti értékek védelme, különös tekintettel a szalonkára és az egerészölyvre, mely egyáltalán nem vadászható mindaddig, amíg repül. Megtiltották az ország vízkészletének külföldi személy számára történő értékesítését, emiatt most több ásványvíz palackozó cég alkotmányjogászokkal konzultál.

 

A Költségvetési Tanács a költségvetési törvényre vonatkozó vétójoga kibővül, ugyanis minden törvényt megsemmisíthetnek, amiben szerepel a "pénz", az "adósság", a "kifizetés", és a "költség" szavak bármelyike. Az Alkotmánybíróság jogköre is átalakul, és nehéz megítélni, hogy nagyobb vagy kisebb hatalmat kaptak, mert mostantól minden törvényt megsemmisíthetnek, aminek az esetében a vitatott paragrafus számának és a GDP arányos államadósság egész százalékának szorzata osztható a szavazásban résztvevő bírák számával. Alkotmánybírósághoz fordulni olyan ügyben lehet, melyet támogat a képviselők háromnegyede, a köztársasági elnök, vagy a Dalai láma. Állampolgár is fordulhat panasszal hozzájuk, ha végigjárta a megfelelő döntési fórumokat, úgy mint Legfelsőbb Bíróság, strasbourgi nemzetközi bíróság, és a coruscanti szenátus.

 

Bekerül a szövegbe néhány foglalkozás, mellyel a 62. életév betöltésével nyugdíjba kell vonulni, ilyenek többek közt a bíró, a sziklamászó, a mentősofőr, az uránbányász és a bíboros.

 

Az alkotmány végén felsorolják az arra igennel szavazókat, ennek további jelentősége, hogy az itt szereplő személyek kétharmadának szavazatával lehet a későbbiekben azt módosítani.

 

A végszavazás hétfőn történik meg, és rögtön hatályba is lép, hiszen a Köztársasági elnök már egy hete aláírta.