Jelen poszt arról szól, hogy kiszámoljuk, hogy Lázár János, az új országgyűlési választási koncepció beterjesztője nem tud számolni. (Térgeometriából még istenes, mert a kockáról kockára építkezés remekül megy neki.)

Ehhez sajnos súlyos matematikai ismeretek szükségesek, mint összeadás, kivonás, osztás, és százalékszámítás. Aki ezt nem bírja, az ugorjon a végeredményhez!

 

Az alapszitu, hogy újratervezzük az egyéni választókerületeket, méghozzá úgy, hogy kevés legyen belőle (90 és 110 közt). Erőteljes elvárás, hogy helyreálljon az arányosság, tehát kb. ugyanannyi választópolgár legyen mindegyikben. Méghozzá úgy, hogy "az egy képviselői helyre jutó választópolgárok száma tekintetében az eltérés ne haladja meg a 10 százalékot, és semmiképpen sem lépheti át a 15 százalékot". Ezt úgy kell megoldani, hogy megyehatárokat ne lépjünk át.

 

Eltekintve attól, hogy érdekesen hangzana egy törvény szövegében, hogy "10 százaléknál nem több, de 15-nél aztán már isten bizony nem több" (Schmitt Pál persze aláírná ettől még), kiszámoltam hogy miként oldható ez meg.  

Röviden: bizonyos szempontból a 109 fő megfelel. 

 

Kiindulok a 2010-es parlamenti választás első körében választásra jogosult személyek számából, megyénkénti bontásban. (Budapestet is egy külön megyének tekintem, és Pest megyének a fővároson kívüli részét is, mert eddig is így volt.)

 

Lássuk először a 90 egyéni képviselő esetét. Az országban található összes választó számát elosztom 90-nel. Ez az egy képviselőre jutó szavazó átlagos értéke. Ezzel osztom minden megye szavazóinak számát (I). Ezt kerekítem, ennyi választókerület lenne ideális. (II). A megye létszámát osztom ezzel, ennyi fős kerületek lesznek abban a megyében (III). Végül ez hogyan aránylik az országos átlaghoz. (IV)

 

 

A százalékok vizsgálatánál az országos átlaghoz mértem, habár a legkisebb (Baranya) és legnagyobb (Vas) adat közti eltérés 32 %.

 

A 90 egyéni jelölt szám így bukta, már csak azért is, mert a sok kerekítgetés közt sikerült összesen 91 db parlamentert generálni, így a választások után még 91-en körbetáncolhatnak 90 széket, a zene kikapcsolásával akinek nem jut szék, az mehet haza. Na most komolyan, ha most bármelyik megyétől elveszek 1 mandátumot, az nem segít Vas megye kilógásán.

 

Nézzük tovább a szituációt, 90-110 fő közt van-e olyan szám, ahol szép kerek minden megye. Nos utána lehet számolni, az országos átlagtól való +/- 15% eltérés engedélyezése sem elég Vas megyének 90-96 fő esetén, Tolnának 96-105 fő esetén, Somogynak 106-107 fő esetén, és a 110-es számot is blokkolja Nógrád és Heves.

 

Így a létező leglájtosabb elvárásnak megfelelni minden megye egyszerre csak 108 és 109 egyéni képviselő esetén látszik esélyesnek. Ebből a 108 ugyanazt a székes körtáncot eredményezi, amit a 90-nél láttunk, vagyis a kerekítések után a megyék összege 109 lesz. Ha a fővárostól, vagy Pest megyétől veszem el azt az egy mandátumot, akkor még működik, ha mástól, az a megye kiesik a százalékos határból.

 

A legtisztább megoldás, ha 109 egyéni képviselő van, és megengedjük hogy az országos átlaghoz mért plusz / mínusz 15%-os eltérést. Ekkor persze a legkisebb és a legnagyobb választókerület egymáshoz mért eltérése továbbra is 31%, szóval ügyesen kell megfogalmazni a törvényt, hogy működjön.

 

Vajon mennyit kapnék ezért a tanácsadásért, ha ezt az állam rendelte volna meg? Kb. 3 órám áll benne, meg hasonló villanyszámla.