Azt állítja Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi főmegokosító, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok összesen 3160 milliárd forintnyi megtakarítása átlagos hozammal számolva 3860 milliárd forint lehetne, ha ezt a pénzt tizenhárom éven keresztül állampapírba fektették volna.

Mivel nem tudja senki, hogy pontosan miként számolt, ezért nem lehet egyszerűen párhuzamba állítani azt a lehetőséget, hogy a kezdetektől túlnyomóan részvényekbe fektetnek, így a nyugdíjvagyon részesül abból az örömből is, amikor az OTP 2-3000 forintról 10.000-ig emelkedik, és nem csak abból az időszakból, amikor Lehman után zuhan.

 

Nem lehet, de ez engem sosem zavart.

 

Ha a nyugdíjpénztárak kellő hozzáértéssel kezelték volna a rájuk bízott vagyont, valóban döbbenetes hozamokat generálhattak volna:

1. Kihagyták azt a történelmi esélyt, hogy 1999. őszén a vagyonukat a Nasdaq tőzsdén jegyzett részvényekbe fektessék (2600-2800 pont körül) és 2000. februárjában eladják azokat (4500 pont felett) közel megduplázva a tőkét.

2. Képeset voltak nem kötni short-pozíciókat légitársaságok papírjaira 2001. szeptember 10-én, pedig azzal napok alatt 20%-kal növelhették volna a vagyonukat.

3. Érthetetlen, miért nem vettek minden pénzükön MOL részvényt 2003. őszén, 6000 forint környékén, amikor 2006. áprilisáig (24.000 Ft) a fűben hanyatt fekve is négyszerezhették volna a vagyont.

4. Ezt a bődületes hozamot 2007. januárjában vészes figyelmetlenségről téve tanúbizonyságot egyszerűen elfelejtették olajba fektetni, pedig 60 dollár alatt juthattak volna hozzá ahhoz a hordóhoz, amit másfél év múlva 140 körül adhattak volna el, bőven megduplázva befektetésüket.

5. 2008. júliusában egyszerűen bűn volt, hogy a pénzt nem váltották át dollárba vagy frankba, mert ezzel további 60-70% jöhetett volna 2009. márciusig.

6. Ebből kellett volna aranyat venni (900 dollár) ami mára (1770) újabb duplázásra lett volna alkalmas.

 

Egyszerűen ijesztő, hogy milyen tehetségtelen alakot kezelték a jövőnk megtakarítását.

 

A kormányra már csak két feladat várt volna:

 

A nyugdíjvagyon állami megmentése előtt a reálhozamra várók címlistáját tartalmazó postai merevlemezt kicsit megröntgenezni, hogy minél több *%3~l& utca legyen benne, hogy így is csökkentsük a felesleges pénzkiáramlást.

 

Ildomos lett volna továbbá a választókorú népesség számára minél könnyebben elérhetővé tenni a házi pálinkát hordószám, hogy a diszkalkuliássá zsibbadt agyak ne nagyon kérdezzék meg, hogy az így már az éves GDP 186 százalékát kitevő vagyon felhasználásával miért csak 40 százalékkal csökkenthető az a rút államadósság.