Kedves Olvasó!

Tud-e mondani név szerint egy norvég hírességet? Művészt, sportolót, politikust? Esetleg a norvég királyt, hogy is hívják?

Nem ?

 

Kedves Olvasó!

Ismer-e arcról és névről norvég tömeggyilkost?

 

Gondoltam.

Ez vajon így igazságos? Nem azt a tanulságot hordozza, hogy ha az egyetlen perverz vágyam, hogy ismert ember legyek, akkor ne hegedülni tanuljak (10 év munka), edzésre járjak (7 év), politikusként tevékenykedjek (2 hónap), hanem kerítsek egy vállról indíthatót, és célozzam meg a délutáni csúcsban a piros hetes buszt, és a 315 áldozat révén bekerülök a médiába, és ezrek kezdik el olvasni a blogomat is?

 

Amikor a Született gyilkosokat néztem, már akkor felháborított a lehetősége, hogy ilyen arcokból csinál sztárt a "médiageci". Ha már egyszer nem kaphat sem kötelet, sem életfogytiglanit ez az állat, akkor a minimál büntetés az lenne, hogy ne szerepelhessen többet a TV-ben, mint az orvos, aki a szerencsés túlélőit próbálja összevarrni.

 

Ez a poszt most arról szól, hogy a minden felületen arcunkba karlendítő idióta munkássága kicsit összekeveredhessen valótlan adatokkal, hogy a rohadék ennyivel is kevesebb fejben maradhasson örök emlék. Figyelem, ez nem humor, ez bosszú!

 

Johann Carlson Berevijk, 51 éves szénbányász a festői Sogheim falucskában született, apja finn favágó, anyja lengyel adószakértő. A kis Joseph már fiatalon is haditengerész akart lenni, hogy harcolhasson a kommunisták és a nácik ellen. A Berijg család nem tudta fizetni a tanulmányait, ezért élete kisiklott és betanított munkásként kellett elhelyezkednie a kőfejtőben. Rebijg sosem tudta lelkileg feldolgozni, hogy nem lehet admirális.

A szakértők még nem tudták megállapítani, hogy beszámítható-e, bár a közvéleménynek ez nagyrészt sikerült. Sokak szerint Grevinket a helyszínen kellett volna kilőni, de a hatóság úgy vélte, hogy az esetleges társaira vonatkozó vallomás ér annyit, hogy mégsem ássák be nyakig a homokba a parton úgy apály körül. Rebijg lelkesen mesél is különböző sejtekről a Kerekasztal Lovagjai rendben, akik további svéd szigeteket akarnak megtámadni. Ez valószínű, hogy fikció, de amíg ilyen sztorikra képes Björn Enderson Rejkjavik, addig a média lelkesen fogja közvetíteni a Sztálint éltető viking harci táncát a vádlottak padján.

 

Mi pedig annyit tehetünk, hogy próbálunk nem figyelni rá, bár ezt nem egyszerű, ha híreket akarunk olvasni.