Tisztelt olvasók, rettegjétek a mai napot, mert nem elég, hogy szombati munkanap van és telihold, de még szuperhold is!
Mielőtt teleírjátok a komment ablakot hárombetűs rövidítésekkel, mint tavaly a minisztériumi honlapok kezdőoldalát (1), pontosítok. A szombatot gondolom mindenki tudja, aki egy kicsit a munkaerőpiac közelében lézeng. A telihold sem lehet valami nagy dolog, napnyugtakor elnézünk a keleti horizont felé, már ha nincs ilyen betonszínű ég, mint most épp. A szuperhold ügy már vékony jég, még egyes zsurnaliszták esetében is.
Bemelegítésként hadd emlékeztessek mindenkit egy pár éve terjedő hoaxra (2), amikor kaptuk a körleveleket, hogy a Mars aztán most annyira közel kerül hozzánk, hogy telihold méretűnek fog látszani, csak egy napig, szóval le ne maradj róla. Erről eszembe jut (valójában csak nagyképűzök, google-val kerestem meg) egy latin bölcsesség: "natura non facit saltus". A természet nem komálja az ugrásokat. Ergo: a változások folyamatosan zajlanak, ezért az egyébként csillagszerű Mars bolygótól ne várjuk el, hogy este 22:17-kor fanfárkísérettel és apró pattanó hanggal teliholddá hopponál. Ha valóban ekkorára nőne, akkor az már hetekkel előtte is feltűnően holdszerűként látszana, csak eleinte kisebbnek, aztán napról napra egyre teliholdabbnak. Utána ugyanez, visszafelé csökkenő mérettel.
A hoax megfejtése szerintem egy vessző elnézése. A Hold látszó mérete 30' (ívperc) körül szokott szóródni, míg a földközelben járó Marsé 30" (ívmásodperc). Első blikkre összetéveszthető, de azért az a 60-szoros eltérés ott van, csak meg kell számolni a vesszőket.
Vissza a Holdra, a szuperre. Nem, nem lesz rajta kék alapon piros S betű. Attól szuper, hogy közel van. Idézem:
" A szuperholdnak is nevezett égi jelenség azzal magyarázható, hogy ekkor a Hold a perigeumba, azaz pályája közben a Földhöz legközelebb kerül. Ekkor „mindössze” 356 577 kilométerre lesz a Földtől, holott az átlagos távolság 382 900 kilométer. Legutóbb ennyire közel 1992-ben volt a bolygónkhoz – olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában." (3)
Perigeum. Na, most már oké? Akkor ma a 382.900 kilométerre tartózkodó Hold a Marstól is elvárt apró pattanó hang kíséretében ugrik felénk 26.323 kilométert? Mikor, 22:17-kor? Lesz fanfár is?
Ha már híreket gyártunk, akkor lécci, tegyük hozzá, hogy kedves égi kísérőnk is része a natura-nak, aki non facit saltus. A Hold tökre normálisan (bejárt fizikára, vagy legalábbis olvasott Newtonról és Keplerről) ellipszispályát jár a Föld körül. Ideális esetben ez az ellipszis egy állandó földközelponttal (perigeum, lásd feljebb) és átellenes földtávolponttal (apogeum) rendelkezik (igen, szerintem is ostobán hangzik, de a szövegszerkesztő sem húzta alá pirossal). Kb havonta van egy ilyen, egy olyan. Namármost. Ideális állapotok nem csak a Médiatanácsban nincsenek, a Naprendszerben is vannak anomáliák (nem Annamária!). A föld nem pontosan gömb, a Nap is vonz, meg a földpálya is ellipszis, még ha csak alig is. Ott van még a Jupiter meg a többiek, szintén gravitációs hatással. Emiatt a Hold ellipszise ide-oda lötyög, néha közelebb van közel, mint máskor. Ma egy olyan földközelsége lesz, amilyen utoljára régesrég (az átmenet két zavaros évtizedének elején). Hab a tortán, hogy ma még telihold is van. Így a Hold 13%-kal nagyobbnak látszik, és 29%-kal fényesebb. Minél is? Mint földtávolban, ami szintén csak havonta van.
Ha nem koncentrálsz, nem veszed észre, hogy most 2,5%-kal nagyobb, mint egy átlagos földközelben. A Hold mindig óriásinak látszik, amikor kel fel vagy nyugszik, főleg ha tetszetős tereptárgyak takarásából teszi.
Utolsó kérdés: okoz-e a rendkívüli (?) közelség katasztrófákat? Elvégre most volt ez a brutális földrengés Japánban... No igen, de az nyolc napja volt, és tegyük hozzá, hogy egy teljes periódus a holdpályában kb. 27 nap, aminek a 8 az bő negyede, ezért a Hold még közelebb volt a földtávolpontjához, mint ehhez a mai földközelhez. Magyarul kb. a teljesen átlagos távolságánál tartott.
Kedvenc híradásaink szeretnek két további egybeesést megjegyezni: " 1974 karácsonykor Darwin városát Ausztrália történetének egyik legsúlyosabb elemi csapása, a Tracy-ciklon szinte teljesen lerombolta. Harminc évvel később, 2004. december 26-án a szökőár a délkelet-ázsiai térségben körülbelül háromszázezer ember életét követelte."
Nézem a táblázatomat (4): 1974-ben a szilveszterre esett a perigeum (szintén egy hét difi, szóval félút közel és távol között), ami annyira szuper volt, hogy abban az évben csak a hetedik legközelebbi volt a 14 alkalomból. 2004-ben a karácsonyközeli szuper az az év éppen dobogós helyezettje, de december 12. Szinte a katasztrófa napján, 27-én van a Hold földtávolban.
Tanulság? Ha van egy bármilyen esemény, akkor biztos, hogy a Hold plusz/mínusz két héten belül földközelben és földtávolban is megfordul. Tehát biztos ő a tettes.
Ha netán 2011. március 19. este derült az ég, nézzünk rá a Holdra, mert kicsit nagyobb lesz, mint általában, de próbáljuk meg ezért nem a nyakába varrni a bajainkat!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emiksz.blog.hu/api/trackback/id/tr892752335
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.