Ezt a posztot nem annyira a mának, hanem a közeljövőnek írtam (2012. január 20-án). Akkor fogom ész nélkül belinkelni minden lehetséges fórumra (ezt fogom kopizni:"Ugye én már mikor megmondtam!"), amikor egy ködös szombat hajnali ülésnapon a guanótermelésről szóló törvény módosításának 812. §-a az lesz, hogy a babakötvények is állami "védelembe" helyeződnek, minek következményeként a betétek a költségvetés nagy pöceszagú örvényébe merülnek, hogy az örök vadászmezőkön együtt kalandozhassanak 3 millió magánnyugdíj megtakarítással.
Mivel a Magyar Nemzet megszellőztette, és az NGM cáfolta, ezért biztosak lehetünk benne, hogy így lesz.
Mivel a Magyar Nemzet megszellőztette, és az NGM cáfolta, ezért biztosak lehetünk benne, hogy így lesz.
Tehát a poszt:
73. "Meg lehet magyarázni." 1
Tisztelt bíróság!
Elöljáróban annyit, hogy nem érzem magamat bűnösnek. Tettem nem nyerészkedésre irányult, hanem az össztársadalmi jólét megteremtésének igénye hajtott. Ha jobban végiggondoljuk, kiderül, hogy valójában senkinek nem okoztam érdeksérelmet, sőt!
Az, hogy a műtárgyakat egyik helyről a másikra mozgattam át, önmagában nem lenne törvényellenes. Az, hogy az intézménybe éjszaka az ablak felfeszítésével jutottam csak be, pusztán logisztikai kérdéskör, elvégre nappal én sem értem volna erre rá, másrészt nem szívesen zavartam volna meg egy oktatást a folyamatában, tudják nekem is vannak gyermekeim. Éjszakára viszont érthetetlen módon kulcsra zárják az ajtókat. Ha ez nem történik meg, nyilvánvalóan nem okozok kárt a nyílászárókban.
Ami a festményeket illeti, mint említettem, csak szimpla szállításról volt szó. Igaz, hogy átemeltem ezeket egy kerítésen is, elvégre egy óvodát muszáj bekeríteni, különben hát a gyerekek szétszélednének, ugye. Azonban soha egyetlen pillanatig sem állítottam, hogy elvitatnám e képek tulajdonjogát az intézménytől. Lássuk be, hogy több okból előnytelen helyen tárolták ezeket a katica csoport ajtajával szemben a falon.
Egyrészt ottani elhelyezésük senkinek semmilyen bevételt nem jelentettek, sőt a takarítókra plusz terheket rótt a jelenlétük.
Másrészt a gyerekek lelki-szellemi fejlődését egyáltalán nem segíti elő egy mackó, amely hiányosan van felöltözve, mindössze egy mellényt visel, alul semmi, ugye, sem az a tigris, amely arra büszke, hogy a saját farkán ugrál. A szamarat már meg sem merem említeni, hogy hol visel egy szöget a testében.
Másrészt a gyerekek lelki-szellemi fejlődését egyáltalán nem segíti elő egy mackó, amely hiányosan van felöltözve, mindössze egy mellényt visel, alul semmi, ugye, sem az a tigris, amely arra büszke, hogy a saját farkán ugrál. A szamarat már meg sem merem említeni, hogy hol visel egy szöget a testében.
Cselekedetemmel ezen problémákat próbáltam orvosolni. Hangsúlyozom, hogy a festményeket mindvégig az óvoda tulajdonának tekintettem. Még az "Ordas" Tóninak is mondtam, hogy úgy tekintse a kölcsönöm fedezetének, hogy ez a kollekció városi óvodáé. Megkérdezhetik tőle. A kapott pénzt befektettem, a devizahitelem betörlesztésére, mely lehetővé tette, hogy a lakásomat ne árverezzék el, így folytathattam egyéni vállalkozásomat, ami jelen állás szerint kellően nyereséges ahhoz, hogy Tónit kifizetve a képeket visszaszolgáltassam. Főleg, ha a vámhivatal elfogadja a panaszomat és visszaadja a lefoglalt dohánytermékeket.
Ha a legrosszabb forgatókönyv alapján én csődbe jutnék, a nagyobbik fiam, aki kőművesnek tanul, nyilván pár éven belül rendezni tudja helyettem a tőke és a kamatok kérdését, így kár biztosan nem ér senkit.
Ha a legrosszabb forgatókönyv alapján én csődbe jutnék, a nagyobbik fiam, aki kőművesnek tanul, nyilván pár éven belül rendezni tudja helyettem a tőke és a kamatok kérdését, így kár biztosan nem ér senkit.
Ne felejtsük el továbbá, hogy a vádiratban szereplő képeket egy magánszemély adományozta az intézménynek, és egy magánszemély, mármint én vittem el, tehát ott vagyunk, ahol azelőtt.
Tisztelt Bíróság!
Átgondolva az itt felsorolt érveket, nyilvánvalónak tűnik, hogy a jelen vádpontok predesztináción alapulnak, és egyáltalán nem vélelmezne tőlem ebben az ügyben bűnös szándékot, ha egy évvel korábban nem rablom ki azokat a nyugdíjasokat fényes nappal a Kossuth téren.
Kérem tisztelettel tehát engem a szóban forgó vádpontok alól felmenteni, és egyben a tisztes állampolgári mivoltomban megsértő, engem tolvajként beállító Népszabadságot 50 millió forintos kártérítésre kötelezni!
Kérem tisztelettel tehát engem a szóban forgó vádpontok alól felmenteni, és egyben a tisztes állampolgári mivoltomban megsértő, engem tolvajként beállító Népszabadságot 50 millió forintos kártérítésre kötelezni!
Köszönöm!
(1 Gyurcsány, öszödi beszédjéből, ez a "böszmeség"-et és a "végighazudtuk"-ot tartalmazó két mondat közt szerepel.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emiksz.blog.hu/api/trackback/id/tr303592355
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.