- Első tiszt!
- Igenis kapitány!
- Felkészültünk a támadásra?
- Öööö, az attól függ uram, milyen támadás?
- Rövidesen megtámadjuk Magyarországot!
- Remek kapitány! Akkor kezdjük el hordani a raktárból az ágyúgolyót, meg a tűzoltó vödröket kirakni a fedélzetre, meg...
- Miről beszél?
- Hát majd visszalőnek, ha támadunk, gondoltam...
- Mégis mivel? Ami pénzt kaptak az Igazán Módos Famíliától, azt elcseszték olajfúró tornyokra. Egy nyamvadt csúzlira valót sem hagytak. Méghogy visszalőnek...
- Akkor töltsünk be egy kis görögtüzet?
- Ó, görög ügyben már ezek úgy tudnak égni, nem kell ide ágyú, egyszerűen átpöckölöm a pipámat, és már lángolnak is.
- De a tűzoltóikra csak lövünk a mozsárral, ugye, kapitány?
- Nehéz lesz, mert azok már rég dezertáltak tőlük, és Londonban csaposként dolgoznak.
- Akkor mivel támadunk?
- Nyitunk egy short pozíciót a fizetőeszközükkel szemben, kivárva a megfelelő pillanatot!
- Remek. Akkor az árbócra inkább technikai elemzőket küldjek, ugye?
- Bizony! De még nem sürgős. Még várunk.
- Mire, kapitány?
- Egyelőre a hajó oldalát kipalánkozták egy tranzakciós illetékfallal. Ez egyelőre nehezíti a dolgunkat.
- Sima víz esetén igen, kapitány. De volatilabb hullámzás esetén szart sem ér.
- Bizony! És mi szépen kivárjuk a megfelelő hullámot. Márciusban lejár a navigátoruk szerződése, akit rögvest a cápák közé vetnek. A kijelölt utódja az iránytűre is azt hiszi, hogy karóra, szóval gőzük sem lesz arról, hol járnak. Ott fognak tartani, hogy keleti szél fúj, hehe... Na, ekkor jövünk mi a tőkeáttétes csákjáinkkal...
- Remek kapitány, és... Mit ordítozik ez ott fent az árbóckosárban?
- Úgy hallom, hogy azt ordítja, hogy ember a vízben... nézzük meg!
- Igen kapitány. Ez egy mentőcsónak. Magyarország felségjelzésével... Hé ott lenn, kik maguk?
- SEGÍTSÉG! VEGYENEK FEL!
- Kalózok vagyunk...
- NEM BAJ! SEGÍTSENEK! MI VAGYUNK A MAGYAR DEVIZAHITELESEK. ÁLLÍTÓLAG MEG LETTÜNK MENTVE!
- És hol a hajó? Hol a Kapitányuk?
- HÁT, A HAJÓ AZ 1,5% MÉLYEN, ÉS LEFELÉ TART. A KAPITÁNY? AZT HISZEM, Ő EZT MÉG NEM VETTE ÉSZRE, ÉS MÉG MINDIG TEKERGETI A KORMÁNYT!
A képviselő nem tudta, hol van. Egy sötét, ködös helyen állt, térdig ért neki valami puha massza. Közelebbről megnézte: összetépett papírok közt lépkedett. Érthetetlen szövegfoszlányok derengtek rajta: „4. § (1) Nemzeti Békaröptető Alap felállításáról”, meg „hatálya kiterjed minden határon túl élő kikericsre”, és nem utolsó sorban „ivartalanításukat egy később felállítandó sarkallatos rendelet szabályozza”. Sok tépett papír, hasonló töredékekkel.
-Ennek semmi értelme... – motyogta.
-Persze – zizegte egy hang. - Ha a házbizottság értette volna miket indítványozol, akkor törvény is lehetett volna belőle. De te inkább ilyesmiket írtál, hogy a kukában végezze. – A hang egy azonosíthatatlan skorpióra emlékeztető valamiből jött. Szürke volt, a hátán üres, és kék x-szel átfirkált kerek pikkelyek sorakoztak. Kb harminc lába volt, két hasonló sem nagyon akadt köztük. Egyiken még nyuszis mamusz is volt, de volt ami egyszerű uszonynak tűnt.
-Álmodom? - bizakodott a képviselő.
-Persze - bólogatott csáprágójával a sokízeltlábú. – Az életben ennél lényegesen rondább vagyok.
-Ki vagy te?
-A Választási törvény. Ne félj, téged nem bántalak. Te is megszavaztál.
-Helló! – Jobb híján a képviselő csevegni próbált – mi ez a sok khmmm, láb? Ugye lábak?
-Ne csodálkozz! 227 módosító indítványom volt. Ahhoz képest jól nézek ki, nem?
-De persze. Hmmm. Ki tudsz innen vinni?
-Azt hittem itt jó neked...
-Szerintem nem tudom. Itt? – mutatott körbe a képviselő a papírhegyeken.
-Gyere velem! Arra! - Bökött határozottan egy a többivel teljesen azonosnak tűnő irányba egyik csápjával.
-Oké. Mikor kel fel a nap?
-Délután fél egy van.
-Akkor mi ez a sötétség?
A lény összevonta mind a nyolc szemöldökét – ezt pont te kérdezed?
A képviselő nagyot nyelt. Valami vidám témán gondolkozott. Aztán meglátott egy méteres acélkockát. Kisebb gerenda állt ki belőle. Francia felirat volt rajta, és EU logó.
-Ez itt micsoda? – érdeklődött őszintén.
-Ez Brüsszel válasza a Bírói nyugdíjkorhatárra. Helyes kis törvény volt. Imádtam azt a pincsi pofáját!
-Most ő hol van? - kocogtatta meg a gigászi kalapácsot a képviselő.
-Alatta.
-Ó! Sajnálom. Azt is megszavaztam. Ha jól emlékszem – némán baktattak tovább a térdig (illetve csülökig) érő hulladékban. – Vannak itt mások is? Más törvények?
-Ott fent- mutatott az égre egy manccsal a lény – ismerős?
Egy horpadt páncélszekrény repkedett felettük tenyérnyi tépett szárnyakkal. Aprópénz és toll hullott belőle. – Hát ez mitől nem zuhan le? – ámélkodott a képviselő.
-Fogalmam sincs. – vonta meg vagy öt vállát a lény. – De hát a kétharmad csodákra képes.
-Ó! Ő a Költségvetési törvény!
-Az. Hé megőrültél? Ne állj alá! Bármikor leeshet! Gyere, mennünk kell.
-Stttt! Csendesen, vagy bírság lesz! – kiabált a távolból egy elefánt. Nagy narancssárga feje volt, és rendkívül hosszú, öt ujjban végződő ormányai. A hátából többszáz törött nyílvessző meredt az égnek, de ez csöppet sem zavarta.
-Tünjünk innen! – súgta a skorpió. – Ez a Médiatörvény. Halhatatlan, és nincs agya.
Csendben haladtak tovább.
-Szép napot, vitézek! - Egy hat méteres huszár köszönt rájuk. A gombjai a sötétben is csillogtak, ruhája kifogástalan tiszta anyagból varrva, rengeteg díszítéssel hivalkodott. Kicsit rontott az összhatáson az a néhány nagyjából téglalap alakú zseb, amit barna zsákvázsonból férceltek az oldalára.
-Te vagy az Alaptörvény! – örvendezett a képviselő. – Téged is megszavaztalak!
-Tudom, a hátamra a te neved is rá van írva. Minden jót öcsém!
-Minden jót! – köszöntek el.
Sétáltak tovább. Valami fényt láttak maguk előtt.
-Ó menjünk arra!- örült a képviselő.
-Kizárt! Az egy folytonosan gomolygó gombafelhő, és fluoreszkál. Elkerüljük.
-Hogy kerül oda?
-Megszavaztad. Ő a Végtörlesztés.
-Ó! Mond csak, messze van még?
-Micsoda?
-A kijárat. Ahová viszel.
-Nem. Nézd! - egy újabb csáp mutatott egy táblára. Ez ált rajta:”Hegyeshalom 5 km”
-Micsoda? Hová viszel, Ausztriába?
-Te akartál kijutni innen! – nézett vissza megszámlálhatatlan összetett szem.
-De hát... mi ez a hang? Milyen csengő?
-Én nem hallok semmit. Szerintem...- vélte a skorpiószerűség, és eltűnt.
A képviselő egész közelről látott valami nyomtatott szöveget, rajta egy kisebb nyáltócsával. Valaki veszett módon rázott egy ismerős csengőt, és ismerős ordítás hallatszott:
-...vagy most azonnal kivezettetem! Na! Köszönöm! Megállapítom tehát, hogy a törvényt 259 igen, 3 nem 5 tartózkodás és 39 kivezettetés mellett minősített többséggel elfogadtuk! Most pedig átadom a szót...
A képviselő hátrafordult. Egy színes nyakkedő ült mögötte, unalmas arccal kombinálva.
-Hello, ööö...! – bizonytalanodott el a képviselő. Talán Béla. Vagy Jenő? - ...izé. Most szavaztunk?
-Ja. Látom te is...- vigyorgott a nyakkendő. - Höhö, a homlokodon ott az az igen gomb lenyomata?
-Aha. Miről?
-Mit miről?
-Miről szavaztunk?
-Hát én azt honnét a fa5zomból tudnám?-vélte a nyakkendő, és tovább böködte a laptopját.
A képviselő úgy döntött, hogy inkább alszik még egy kicsit.
This is the beginning of a beautiful friendship
-Képviselő úr! Volna egy kis probléma!
-Mi volna az, kedves jegyző asszony?
-Hát igazából nem is tudom hol kezdjem... Reggel találtam egy hatalmas katondobozt az asztalomon. Még örültem is, mert azt hittem, hogy egy új hűtőt kaptunk. De nem. Papírral volt tele.
-Ööö, igen?
-Gondolom tudja miféle...
-Hadd ne találgassak!
-Kérvények! Egy láda kérvény!
-Jegyző asszony, az ön szakmájában ilyesmi előfordul...
-Hogy 3 munkanapon belül látogassam meg a választópolgárt az otthonában regisztrálni!
-Öööö? Ja olyan kérvény! De nem csak az idősek és a betegek vehetik igénybe? Mintha úgy szavaztuk volna meg a törvényt. Nem? Bár a tizenhetedik módosító után kicsit összefolytak a dolgok...
-De, úgy. Én elolvastam. És tudja mennyi beteg és idős van a kerületünkben?
-Fogalmam sincs. Folyton bent ülök a Parlamentben, nincs nekem időm a népek egészsége iránt érdeklődni!
-Nos még nem olvastam mind a tizenhétezer-nyolcszáztizenkét kérvényt, de van amit már tisztán látok.
-Megszámolta?
-Muszáj volt, mert átvételi elismervényt kellett aláírnom róla.
-Nem a posta hozta?
-Nem. Kiss Géza, meg a komcsi bérencei végigjárták a kerületet, és mindenkinek beszórtak egy tájékoztató levelet és egy kérvény sablont. Másnap összegyűjtötték. Másként hogyan magyarázza, hogy ennyi egyforma kérvény van, és mindenki vagy öreg, vagy szívbillentyű zörejekkel rendelkezik?
-Mindenkinek ugyanaz a betegsége?
-Igen. Kivéve Gézát, akinek kiújult a lumbágója, amikor felrakta a dobozt az asztalomra. Nézze, képviselő úr! Tiszta sor, ezek a komcsik, így mozgósítanak. Kijátsszák az amúgy zseniális regisztrációs kényszert azzal, hogy engem küldenek minden nyuggerhez, meg komcsihoz. Szívbillentyű zörej? Felhívtam a kórházat, a vizsgálatra a várólistára 2015. januárjára lehet feliratkozni, így nem tudjuk elutasítani a betegséget, mint indokot. Muszáj beregisztrálnom az összeset. Sőt!
-Sőt?
-Kiss Géza kért a szavazáshoz egy mozgóurna kérvény sablont. El tudja képzelni, hogy ez mit jelent? Ezek mind szavazni fognak, és mindegyikhez mi fogunk rohangálni. Kétszer.
-Jegyző asszony, azt hiszem megvan a megoldás! Nincs több probléma!
-Vagyis?
-A kampányban nyugdíjemelést és több kórházat ígérünk! Akkor ezek máris ránk szavaznak!
-De ettől én még végig kell járjam az összes házat a kerületben!
-Öööö. Igen. Probléma?
-Halló, fiam, te vagy az?
-Csókolom, anyuka, hogy vannak ott a faluban?
-E’vagyunk. Fejem a kecskét, szeggyük a gombát. Szerencsére annak való idő van mostanság, sokat esik, de nincs hideg.
-Anyuka, ne! Ne beszéljen időjárásról! Állami monopólium lett. A Nemzeti Barometria Hivatal jól megbűnteti!
-Ó! Má ilyen is van? Akkó miről beszélhetek? Hát ha egyszer hasogat a derekam, az frontot szokott...
-Ssssst! Anyuka, a hasogatós derék jelentse mondjuk azt, hogy ma unalmas lesz az X faktor.
-Micsoda hülyeség ez, fiam? Minek itt ködösíteni, amikor...
- Sssst! Anyuka nincs köd!
-Melyik barom találta ezt ki? Már megin a miniszter, amelyiknek olyan a tekintete, mint öregapádnak, Doberdó után, ahol légnyomást kapott...
-Sssst! Anyuka, csak semmi légnyomás! Hagyjuk a minisztereket!
- Pedig azok beszélnek össze-vissza. Hogy keleti szél fúj, meg hogy vihar van a tengeren.
-Sssst! Anyuka! Jön a NBH és bűntet!
- Én fogjam be, ezek meg beszélhetnek hetet-havat?
-Sssst!, Nincs hó anyuka!
-Ott napi 47 ezret keresnek, közben nekem a jég hátán is...
-Ssssst! Nincs jég!
-Na most már elég legyen! Hogyan tudom akkor szidni ezeket az agyatlan, tökkelütött, kreténeket? Hogy a menndörgős ménkü csapna közibük!
-Sssst! Anyuka, villámot se!
-Ja. Eztán majd jön a mezőgazdaság államosítása, és akkor már azt sem mondhatom, hogy ökrök, marhák, barmok? Szép idők lesznek...
-Sanszos, anyuka! De a szép időt már most sem szabad mondani!
Mi a teendő, ha úgy tűnik, hogy nem jutottál ötről a hatra, de szeretnéd elhitetni a Népeddel, hogy ügyes voltál?
Egyszerű, hazudd azt, hogy nem ötről, hanem úgy kb. 1,5-1,7-ről jutottál el a... na jó hatot ígértél, de háromig már sikerült! És ez még csak a ciklusod fele! Mehet a tapsgép!
De ha igazán nagy vezető akarsz lenni, akkor ezt úgy add be a Népnek, hogy az még csak hazugság se legyen! Lehet? Simán!
Kimondatott a következő: „szeretnék emlékeztetni mindenkit: 2010-ben, a kormányváltáskor az volt a téma, hogy pénzügyi szempontból nagyjából úgy állunk, mint a görögök, sőt, még egy kicsit rosszabbul.”
Zseniális, mert igaz. Tényleg az volt a téma. Kósa és Szijjártó tematizálták. Igaz, hogy a „szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét” mondattal 2010. június 3-án annyira meglepték a piacot, hogy az Euro 10-11 forintot drágult két nap alatt. Még a new yorki tőzsde is a szemöldökét ráncolta. A görög balhé közepén a „még egy EU tag van a bedőlés határán” gondolattól vezérelt mutatóujjak csépelték hisztérikusan a „sell” billentyűt.
A mondat azon része, hogy akkortájt rosszabb helyzetben voltunk, mint Görögország, persze nettó hazugság. De ezért nem lehet Orbánt okolni.
Hogyan lehet jól kommunikálni azt, ha a vörös szőnyegen sétálva, a konstans tapsviharhoz szokott egóval egyszer csak váratlanul belelépsz egy kisebb halom trágyába?
- Lehet azzal próbálkozni, hogy a takarítószemélyzet nem volt a helyén. A felelősöket megkeressük, és kirúgjuk.
- Megérne a megfontolást az is, hogy valakik direkt és rossz szándékból tojtak az utunkba. A felelősöket megkeressük, és megnevezzük.
- Csökkenthető a kellemetlenség, ha úgy vezetjük elő, hogy ez csak egy kis száradt pincsiürülék, igazából alig látszik, és nem is büdös.
- Elő lehet húzni akár a statisztikát, miszerint ennyi őrült sok siker után a nagy számok törvénye alapján is kell egy pont, ahol becsúszik a gebasz, nem vagyunk tökéletesek, estébé.
- Talán az igazsághoz az is közel áll, hogy nem a megfelelő irányba halad a bársonyszőnyegünk. Az útirányt újragondoljuk.
- Önkritikusan lehetne azt mondani, hogy hibáztunk és tanultunk belőle.
Tovább haladva, rögtön egy újabb kakiba lépve azért a verbális mozgástér drasztikusan lecsökken. És a nyomás is nő, hogy mondjunk már valamit. Főleg ha az első után az maradt az álláspont, hogy:
7. Kussolsz! Miféle trágya?
Forrás: fidesz.hu, 2012. október 8. 11:00, tehát Sopron után fél nappal. Ezek után persze nem meglepő, hogy Sopron ügyében is lapítás van folyamatban:
-Hovahovahova, héheló!
-Analízis szemináriumra, mér?
-Nocsak, kimegyünk az előadásról, a kicsöngetést meg majd én várom meg?
-Kicsöngetést? Ba5zod, ez egy egyetem!
-Ne beszélj így velem kicspöcs, terrorelhárító vagyok! Bent van még a fegyveres az előadóban?
-Milyen fegyveres?
-Bejelentették, hogy valmi fürdőruhás barom egy parabellummal hadonászik!
-Hát én ilyet nem láttam.
-Nincs semmi követelése?
-Hát, szerintem max egy kollokvium kettes...
-Fürdőköpenyben van bent valaki? Héheló, maguk is ott megállnak, fennforgás van!
-Fogalmam sincs.
-Nem tűnt fel?
-Nem. Reggel szembejött Darth Vader lézerkarddal. Gólyabál környékén nekem Freddy Kruger se lenne gyanús.
-Héottmegáll nem megy sehova! Láttak egy pisztolyos fürdőköpenyest?
-He?
-Nem tud senki semmit? Héheló, az nem egy fürdőköpeny ott magán?
-Ez? Ember, nem láttál még reppert? Pííííísz!
-Baszki álljanak meg, ha így rohangál itt mindenki, akkor még egy Michael Jacksont simán is kiszökik a helyszínről! Héheló, ott a járdán!
- Jacko? Az már meghalt!
-Mi, mégis vannak halottak? Hányat lőtt le?
-Kicsoda?
-A fürdőköpenyes!
-Ember, mit szívtál, és van-e még belőle?
-Na elég volt idióták, nekem itt az a parancsom, hogy vigyek be egy fürdőköpenyes fegyverest, szóval mindenki megfordul szépen, és egykétegykét húz befele vissza a terembe! Maguk is ott okostojás ne nézzél így, nyomás befelé!
-Mi? Egy fegyveres van bent?
-Igen, úgyhogy mindenki, maga is, igen, takarodik szépen befele, vagy megbánja! Személyi motozást eszközölünk, akinél nincs fürdőköpeny, az mehet az Análizés szigorlatára, akinél meg van, az a hűvösre! Maga, ott héhelo, mutasson egy személyit, maga tanu lesz!
-What?
Hiszem, hogy egy felnőtt demokráciában Varga Istvánt családvédelmi véleménye (ha eleget szülsz, akkor úgy megbecsül a pasid, hogy abbahagyja a pofozásodat, és a probléma megoldódik) hangoztatása után reggel nyolckor a pártszékházban egy toll és egy megírt lemondónyilatkozat várná az asztalán, amin már egy másik névtábla állna.
Nálunk mi történik: A hajnali órákban elhangoznak azok a bizonyos fallikus vallásalapító evangéliumok Vargánk szájából. Délután a riportereknek még össze vissza habaltyolnak a képviselőtársak, lövésük sincs az ügyről, de még a szócipelő szenátor asszony is egy leendő kinyilatkoztatás eljövetelét mantrázza, amire a fideszponthu dátuma szerint majdnem este hatig kellett várni. Ez négy sorra sikerül.
„(...) nem tudunk azonosulni Varga István képviselő úr tegnap elhangzott szavaival sem, amellyel számos ponton a képviselőcsoport többsége sem ért egyet. Meggyőződésünk szerint Magyarországon a nők szerepe messze túlmutat a család keretein. A magyar nők aktívan kiveszik részüket a családfenntartásból, és a gyermeknevelés mellett munkát is vállalnak.”
Nesztek! Jól megmondtuk. Varga István egyes szavaival nem tudunk azonosulni, legalábbis a képviselők többsége nem tud. Pontosan kik tudnak azonosulni? Titkos? Ha ezt olvassa egy ripotorter, aki ráér, lécci nyomtass egy listát a kétharmadról, és kérdezd végig őket: „Elnézést, képviselő úr/asszony, tud ön azonosulni Varga István családvédelmi álláspontjával, igen/nem?”
A nő a gyermeknevelés MELLETT munkát is vállalhat. Az emancipációból ismét csak a Mancit sikerült felfogni. A Fidesz hivatalos elhatárolódása a férfisoviniszta mitológiától fél nap gondolkodás után az, hogy „szüjjé néhányat, és akkor utána tárt karokkal várunk az adózók leendő ötmilliós táborában”. Tehát lényegében csak azt revidiálják, hogy 4-5 gyermek esetén már békesség van, megbecsülés, és pofonmentes családi idill. A probléma tehát marad. Még egy jódarabig, hiszen a parlament az ügyet kipipálta. Újabb 106.000 aláírásért cserébe szívesen keres egy másik esti időpontot, hogy elmondja, hol a nő helye, és mi a dolga.
Egy Varga, aki ellát a családpolitikai probléma magváig. Meg a velejéig. Hogy a nőt azért veri a Zura, mert nem szül eleget, és miatta fogyika Magyar. Nobel-díjat neki!
Kíváncsi lettem, mi teszi ilyen Látóvá az embert, ezért első közelítésben elolvastam, kiről van szó. A hivatalos (ön)életrajza így néz ki a parlamentponthu-n, változtatás nélkül (tényleg!).
„1988.szeptemberében lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, s 1992-től 2002-ig az MDF Békés Megyei elnöke volt. 1990-től 1994-ig az Orosházi Önkormányzat képviselője, és az MDF frakcióvezetőjeként tevékenykedett. 1996-tól az MDF elnökségi tagjává választottak.1994-től 2002-ig tagja voltam a Magyar Országgyűlésnek, 1994-ben listán szerezett mandátumot, 1998-ban egyéni országgyűlési képviselővé választották. 2002-ben kilépett a Magyar Demokrata Fórumból, minden tisztségemről lemondott, és ugyanezen évtől kezdve a FIDESZ tagja lett. Mostani országgyűlési képviselői mandátuma megszerzéséig - mely a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei listán történt - tisztséget nem töltött be, ügyvédi hivatását gyakorolta.”
Az aláhúzások tőlem vannak.
Most itten én két lehetőséget lát. Ez az ember vagy skizofrén vagyok. Ez elszomorithat a Kedves Olvasót! Mert ő hozok törvényeket. A további eset amit ő látok, hogy egyszerűen egy trehány tróger, aki nem veszem a fáradságot egy rendes bekezdést írni a parlament honlapjára, hamár egyszer a második pártommal is bekerült a honatyák közé a tisztességes honanyák helyett.
De most komolyan! Azt írja, hogy „minden tisztségemről lemondott”. Ezért a mondatért egy rendes gimnáziumból is ki kellene hajítani, egyéni ügyvéd úr! Nemhogy törvényeket fogalmazzon!
- Készen van, miniszter úr!
- Na, hadd halljam!
- Próbáltunk keményen fogalmazni, úgy éreztük ebben a szituációban erre van szükség. Tehát:
"Habár Magyarország a vonatkozó szabályokat tiszteletben tartva, transzparens módon járt el, Azerbajdzsán a megállapodás rút megszegésével súlyos hitelességi válságba sodorta. Magyarország minden állam vonatkozásában tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és nemzetközi partnereitől is ugyanezt várja el. A leghatározottabban követeli, hogy Azerbajdzsán a világ számára ismerje el, hogy szándékosan félrevezette a Magyarországot, ezzel diplomáciai botrányt szült, miközben Magyarország messzemenően tiszteletben tartja a keresztény Örményországot, továbbá az örmény nép kultúráját és hagyományait. Magyarország az azeri hazugságoktól megvezetett örmény fél diplomáciai kapcsolatokat érintő lépését sajnálatosnak tartja."
- Hmmm. Jó. Nem rossz.
- Akkor mehet a kormányponthu-ra, miniszter úr?
- Hát, izé. Nos. Remek írás, de ne felejtsük el, hogy komoly erőfeszítések vannak abban, hogy Azerbajdzsán magyar államkötvényeket jegyezzen a közeljövőben. Szóval azért kicsit átdolgozzuk. Kicsit. Húzunk belőle. Úgyis kicsit hosszú.
- Mit írjak át?
- Húzza ki belőle Azerbajdzsánt!
- De akkor hogy fog kinézni?
{Akit érdekel, itt lehet megnézni}
UPDATE, másnap.
- Hivatott, miniszter úr...
- Ó igen. Képzelje, megkaptuk, írhatunk egy igazán kemény hangvételű jegyzéket az azeri nagykövetnek!
- Mi a kemény? Mehet bele, hogy "húzzatok a leburkázott anyátokba"?
- Ó, azért azt nem. Csak annyit, amivel eléállhatunk a sajtónak, hogy fel vagyunk háborodva, amiért nem az lett, amit hivatalosan beígértek, hanem az, amit erősen gyanítottunk.
- "Hitszegők"? "Diplomáciailag méltatlan"? "Emberjogi értékektől mérföldekre álló"?
- Na, azért okosan... Van engedélyünk egy darab "elfogadhatatlan" és egy darab "elítéli ezt a lépést" szófordulatra, ennél messzebb nem mehetünk, mert a végén még az államkötvény, ugye, aztán meg mégis csak IMF-fel kell jópofizni.
- Hát ez elég rövid tiltakozó jegyzék lesz.
- Nem annyira, mert bele kell fogalmazni az "országaink közt az utóbbi években kialakult, bizalmon alapuló együttműködés szellemét", nomeg keretes szerkezetben az elején és a végén kell egy-egy mondat, amelyben nagyrabecsülésünket fejezzük ki.
- De azért ugye tiltakozuk?
- Igen. De azért a szövegbe ez a szó nem kerülhet be!
Postahivatal Erdélyben, 2014. tavasza.
- Üdvözlöm doktor úr, szebb jövőt! Már nagyon vártam!
- Jó napot, pártelnök úr!
- Elkészült a vizsgálattal?
- Hát, nagyjából igen, bár nem adott sok időt...
- Nézze el nekem, doki! A politikában minden óra számít. Ezután a kínos ügy után nem lehetek benne biztos, hogy nem áll-e elő valami libsikomcsi a családfámmal, amiben találni vél ezt-azt. Sürgősen tudnom kell, hogy állok. Tudja, ha egyszer valaki sikerrel rúg bele egy politikusba, akkor mindenki rávetődik a receptre, aztán ezen rugózik a média. Ott volt Pali bá doktorija, mihelyt megbukott, a Fletóról is rögtön kiderítették, hogy nem tudni mit csinált. Aggaszt a helyzet.
- Én ugyan nem értem miért baj az, ha a felmenők közt akad egy zsidó...
- Jajj, ne is mondja! Csanád lenullázta magát. Ezt nem lehet kidumálni. Mi próbáltunk neki tanácsokat adni, szerintem át lehetett volna tolni a köztudaton, hogy Csanád igazából nem is az első anyjától született, de ő azt mondja, hogy otthon ezt nem meri vállalni, mert a máme úgy kipán csapja a hanukiával, hogy még tavasszal is kis gyertyákat fog látni.
- Nos, pártelnök úr, akkor azt kell mondanom, hogy van jó hírem is.
- Csak nem?
- De. Az ön családfájában nem találtam zsidó származású személyt.
- JESSSSZ! Köszönöm Uram!
- De...
- Doki, el sem tudja képzelni mekkora megkönnyebbülés! Már azt is álmodtam, hogy a zsinagógában klezmert játszom, pedig kottát sem tudok olvasni.
- De van itt más is...
- Hiteles maradhatok! Nem kell hülyeségeket beszélnem! Hmmm... Ezügyben, legalábbis.
- Viszont lenne itt rossz hír is...
- De hát nem vagyok zsidó! Mi lehet akkor rossz hír? Jellasics a szépapám? Vagy Batu kán?
- Genetikai vizsgálattal az derült ki, hogy, izé...
- Mi? Előző életemben én voltam Sztálin?
- ...szóval apai ágon találtam egy... szóval nem teljesen bizonyos, csak 98,6 % valószínűséggel...
- Az sok?
- Igen. Meglehetősen. Szóval felmenői közt, úgy tűnik akad egy ...
- Bökje már ki!
- ... egy Sciurus vulgaris.
- Egy római szenátor?
- Egy mókus. Pontosabban vörös mókus.
- Ne már! Mért pont vörös? Kun Béla nem rokonom? Ja nem, tényleg, az zsidó! Ó nincs zsidó rokonom! Baró! Köszönöm Uram!
Most lesz fél éve, hogy az a bizonyos hárombetűs intézmény, más néven a mi bankunk vezetői nem szakítva meg semmilyen folyamatot, nem hagytak minket faképnél, hanem hazamentek ünnepelni a Hanu Karácsonyt, és mi ettől persze nem estünk pánikba, hiszen gondoltuk, hogy előbb jönnek vissza, minthogy a spekulánsok üvegéből szilveszterkor elfogy a kóser bor.
Azóta folyamatosan jönnek visszafelé, és egyre inkább közeledik a Dátum, amikor megkezdjük végre az érdemi tárgyalásokat. Utánanéztem, hogy ki, mikor milyen megnyugtató közelséget érzett. (A ködösebben megfogalmazott időpontok esetén abból próbáltam kiindulni, hogy ezt egy átlag választópolgár hogyan értelmezné, és mire gondolna a hallott számnév kapcsán, pl a "nyárra megállapodunk" alatt azt értem, hogy május kevesedikén azért elkezdünk tárgyalgatni.)
| Hír dátuma | Optimista kezdés | Aki mondja | Ennyi nap múlva: |
| 2011.12.16 | 2012.01.02 | Lázár | 17 |
| 2011.12.19 | 2012.01.10 | Matolcsy | 22 |
| 2011.12.22 | 2012.01.02 | EB | 11 |
| 2012.01.20 | 2012.01.30 | Fellegi | 10 |
| 2012.01.27 | 2012.01.30 | Giroszász "bármikor" | 3 |
| 2012.02.14 | 2012.03.01 | Cséfalvay "megállapodás az első negyedévben" |
16 |
| 2012.02.16 | 2012.03.01 | Londoni elemzők | 14 |
| 2012.02.29 | 2012.03.31 | Cséfalvay "rövidesen" | 31 |
| 2012.03.09 | 2012.03.19 | Nátrán Roland "néhány nap" | 10 |
| 2012.03.28 | 2012.04.09 | Szijjártó | 12 |
| 2012.04.10 | 2012.05.02 | Pleschinger "pár hét" | 22 |
| 2012.04.23 | 2012.05.02 | Martonyi | 9 |
| 2012.05.02 | 2012.05.15 | Fellegi | 13 |
| 2012.05.17 | 2012.06.01 | Varga + Fellegi | 15 |
| 2012.05.21 | 2012.06.22 | Londoni elemzők, Fellegire hivatkozva | 32 |
| 2012.05.24 | 2012.06.04 | NGM | 11 |
| 2012.05.31 | 2012.06.04 | Varga | 4 |
| 2012.06.13 | 2012.07.01 | Varga | 18 |
A számsorból a vájtszeműek nyilván jól látják, hogy tényleg közeledik a Tárgyalás, ahogy haladunk az időben, annál inkább. Nem? Akkor nézzük meg egy grafikonon, hogy mikori ígéret hány nappal későbbre mondja a Tárgyalás megkezdésének optimista dátumát:
Nos, aki ebben nem érzi az egyértelmű trendet, az nem is akarja. Én egyszerre látom benne a Varga és a küldöttség nevű csillagképet, és Christine Lagarde aláírását is. Ez biztosan kedvező jel, így bárki, aki azon aggódik, hogy nem akarunk IMF védőhálót, az ne tegye. Mi nagyon akarjuk.
A BUX index a hírre zuhanni kezdett, szakértők szerint rövidesen áttöri nulla pontos támaszt is, ami azt fogja jelenteni, hogy például az OTP részvények elszállításáért a bank fog fizetni. Ekkor a MOL közel 25%-os tulajdonosaként a magyar államot is az a veszély fenyegeti, hogy a következő osztalék negatívba fordulása okán be kell fizessen a cég kasszájába. A kieső bevételt az NGM új adók bevezetésével kompenzálná. Ahhoz, hogy találjanak egy még megadóztatható tevékenységet vagy állapotot az országban, bérelnek egy szuperszámítógépet a Közgéptől mintegy 85-192 milliárd forintért.
Kérem szépen, ez igazi magyar világcsúcs! Kedden megjelenik az adat, miszerint az ország váratlanul mély recesszióba fordult, és péntekre az Állami Számvevőszék már egy részletekbe menő vizsgálattal feltárta ennek okait.
Domokos László, a teljesen független ÁSZ még annál is függetlenebb elnökének sajtótájékoztatójából ez a döbbenetes Grál-titok került napfényre. Hogy az idei első negyedéves GDP adat negatívba kókadásának legfőbb oka, hogy Gyurcsány, majd Bajnai kapkodott, amikor az EU pénzével megcéloztak egyes foglalkoztatási területeket.
Megegyeztünk. Elhárultak az akadályok.
1. Amikor Orbán azt mondta, hogy teljes a hepinessz,
A grafikonokat a portfoliofinancial.hu oldal névtelen bloggereitől csórtam.
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy mindannyiunk érdekében vizsgálja meg a közjogi lehetőségét a szükségállapot kihirdetésének.
lson Berevijk, 51 éves szénbányász a festői Sogheim falucskában született, apja finn favágó, anyja lengyel adószakértő. A kis Joseph már fiatalon is haditengerész akart lenni, hogy harcolhasson a kommunisták és a nácik ellen. A Berijg család nem tudta fizetni a tanulmányait, ezért élete kisiklott és betanított munkásként kellett elhelyezkednie a kőfejtőben. Rebijg sosem tudta lelkileg feldolgozni, hogy nem lehet admirális.
(A kép forrása: az említett Született gyilkosok című film, és itt kérek elnézést Woody Harrelsontól, amiért az ő képét használtam a norvég arca helyett, de inkább egy ilyen remek szinészt nézegessünk, mint egy valóságban is pszihopata barm0t.)